Február 19. Ma lenne 70 éves minden türkmének atyja, Saparmyrat Ataýewiç Nyýazow, ismertebb nevén Türkménbasi. Születésének napja egyben a nemzeti zászló ünnepe is Türkmenisztánban. Igazából egész februárban ünnepelhetik a zászlót, mivel február a zászló hónapja, amióta Türkménbasi uralkodása alatt a hónapokat és a hét napjait is átnevezte.
Nem ez volt az önimádó diktátor egyetlen furcsa döntése, évről évre lehetett hallani megalomán terveiről, eszement rendeleteiről. Szülővárosában, a türkmén főváros Asgabatban óriási arany szobrot állíttatott saját magáról, amely mindig a Nap felé fordul. A sivatag közepén álló főváros közelében egy jégpalotát is megálmodott, a folyó nélküli városba pedig 13,5 milliárd forintos költségen mesterséges folyót építtetett. Halálának évében egy szökőkúttal kombinált piramist építtetett magának, szintén saját arany szobrával ékesítve.
A nemzeti zászló napján emlékezzünk hát meg az ünnepeltről is. A türkmén zászló az egyik legbonyolultabb az összes zászló közül, de egyben az egyik legérdekesebb is szimbolikáját tekintve. Az iszlámot jelképező zöld alapszín és félhold mellett az öt fehér csillag az öt területi egységre és egyben az öt érzékre utal. A zászló bal oldalán függőlegesen elhelyezkedő sáv a türkmén szőnyegek öt legfőbb díszítő elemét foglalja magába, alatta pedig az ENSZ-től kölcsönzött két olajág kapott helyet. A szőnyegek díszítő elemei a címerben is megjelennek, ahogy a félhold is az öt csillaggal. Az iszlámot itt a pajzsként szolgáló zöld nyolcágú csillag testesíti meg. A búza- és gyapotkoszorú, valamint a ló ábrázolása a mezőgazdaság fontosságát hivatott hangsúlyozni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.